Hi babies!
Most hallgassuk Lylát és Lyla kifogásait. Egy ideig még volt is mentségem, mert itthon a wifi eltávozott köreinkből, aztán Angliában voltam, ahol szintén nem jeleskedett a net, meg levegőt venni is alig volt időm és energiám, utána viszont szimplán győzött a lustaság. Igyekszem én, csak nem mindig sikerül, úgyhogy most nem ígérek semmit, de próbálkozom. Most viszont itt vannak a szöszeim, amiket már régóta terveztem megírni és kirakni. Rövidke, hatásvadász írások, T/1-ben, egy új sorozatom kezdete, mindegyikben három ilyen lesz. Jó olvasást! ♥️
Kísértsük a sorsot!
Játsszunk. Olvassunk el
gyerekes horrortörténeteket és higgyük el őket. Írjunk mi is
párat, feszegetve a határainkat. Legyen egyre ijesztőbb, ki lesz a
nyertes? Keressünk elhagyatott házakat, zargassuk a kísérteteket.
Menjünk temetőbe, várjuk meg ott az éjfélt. Idézzünk
szellemeket, hívjuk Bloody Maryt, aztán ijedjünk meg. Csináljunk
voodoo babákat, szervezzünk szeánszokat. Hagyjuk, hogy magával
ragadjon a kísértés, majd rettegjünk a feldühödött szell
emektől. Menjünk messzire és vegyük az egészet komolyan. Várjuk
meg, amíg már nem tudunk leállni és utána csak sodródjunk az
árral. Legyen egyre veszélyesebb, halljunk hangokat és őrüljünk
meg. Kísértsük a sorsot, aztán haljunk meg. Az egész csak egy
játék, nem?
Tettessük, hogy barátok vagyunk!
Beszélgessünk. Osszuk
meg egymással minden gondolatunkat, áruljuk el a titkainkat.
Bízzunk a másikban, legyünk mindig ott egymásnak, ismerjük a
másikat jobban, mint saját magunkat. Mélyítsük a barátságunkat,
töltsünk minél több időt együtt, aztán legyen hiányérzetünk
egyedül. Ígérjük meg kimondatlanul, hogy mindig ott leszünk a
másiknak, a legboldogabb és legszomorúbb pillanatokban. Legyünk
tisztában egymás legjobb és legrosszabb oldalával is. Tetessük,
hogy barátok vagyunk, aztán bántsuk meg egymást. Nem úgy, mint
mikor megsértődtünk, de nem tudtunk túllépni a másikon, hanem
tényleg. Használjuk ki egymást, rúgjunk ott, ahol a leginkább
fáj, miután kiismertük a gyenge pontjainkat. Beszéljük ki
egymást, élvezzük, hogy a másiknak fájdalmat okozhatunk és
tegyünk úgy, mintha semmiről se mi tehetnénk. Csináljunk
bűnbakot a másikból és felejtsünk el egy pillanat alatt mindent,
amin keresztül mentünk. Aztán hagyjuk ott a másikat, mintha mi
sem történt volna és keressünk új barátokat.
Csináljunk úgy, mintha ismernénk egymást!
Nézzünk egymás
szemébe. Játsszuk azt, hogy ugyanazt látjuk benne, mint régen.
Csak tegyünk úgy, mintha semmi nem változott volna azóta, nem
lennének új emberek körülöttünk és ők nem tettek volna hozzá
egy új emberhez, akikké azóta váltunk. Mosolyogjunk úgy, mint
azelőtt, és tettessük, hogy ez ugyanaz a cserfes mosoly és nem
látnánk a mögötte megbújó szomorúságot. Gondoljunk úgy az
emlékeinkre, mintha nem emlékek lennének egy régi életből,
hanem pillanatok a mostaniból. Nevetessük meg a másikat, mintha
elfelejtenénk a történteket és még mindig vicces lenne az, ami
régen az volt. Hazudjuk azt magunknak, hogy minden rendben és
egymás szemeibe pillantva nem új emberek néznének vissza ránk.
Remélem, babákok tetszett, jelezzétek, hogy szeretnék-e még ilyet, mert akkor majd hozok még egy adaggal!
Love, a kis kegyetlen boszi, Lyla
Hihetetlen vagy, Lyla❤
VálaszTörlésKicsit a pokolbeli látogatásr szóló írásod jutott eszembe, az is ilyen hátborzongató volt. Ennél ia szinte már hallottam a sátáni kacajt :D Nagyon durva, hogy mire vagy képes a szavakkal. Nem írsz feleslegesen, mem írsz hosszan, de abban a 3x100szóban mégis minden benne van, ami kell. A végén lévő lezárásokért pedig imádlak! Remélem, még lesznek ilyenek, mert nagyoooon tetszettek:)
Maja❤
Drága Majám!
TörlésKöszönöm szépen a kommentedet ismételten! Igen, most kivételesen ott volt a háttérben az az ördögi kacajom. Mostanában kevesebb ilyen szuper rövid szöszt írtam, bár most tényleg rengeteg ötletem van ezekhez, szóval számíthatsz még tőlem a rövid írásaimra.
Még egyszer köszönöm, hogy írtál!
Love, Lyla ♥️
A Kísértsük a sorsot! annyira jó.:3 Teljesen olyan "pillanat-novella", vagy hogy mondjam. Szóval benne vagyok egy pillanatban az olvasás közben, és csak az a pillanat van, nincs más. Felelőtlen tininek érzem magam, vagy nem tudom.:'D (Oké, én múltkor megmondtam Wattán, hogy nem tudok kommenteket írni.)
VálaszTörlésJó, oké, az összes ilyen "pillanat-novella". Imádom őket.:3